Előre bocsátom, hogy nem szeretem a horrorfilmeket. Nem alszom jól utánuk, ezért nem is nézem őket.
Nemrég konzultáció céljából a kezembe akadt viszont egy kötet ami mellett nem tudtam elmenni szó - vagy inkább fénykép - nélkül.
Der Strumwelpeter - hundersten Auflage, 1876
1845-ös megjelenése után még 100!!! kiadást simán megért ez a csúcsra járatott borzalom.
Csak néhány röpke gondolat a képekhez (közel sem a teljes anyag):
- jubileumi címlap
- maga Strumwelpeter akinek lobonc a haja és hosszú a körme
- egy tűzzel játszó kislány akinek a cicái igen izgalamsok
- amikor a nyúl viszi a vadászpuskát
- Így jár minden gyerek, aki az ujját szopja!!! (majd megmondom a fiamnak, megmutatni nem merem neki)
- és egy fiú aki nem nézett az orra elé (ezért megfulladt)
Ezekkel a vidám gondolatokkal adom közre több millió németajkú gyermek lelkének megmyomoritóját:
Der Strumwelpeter
